Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Térkép: megnyitás
Térkép: bezárás

Városliget

Budapest egyik legnagyobb egybefüggő, és ma legjelentősebb zöldterületét a XVIII. században még Ökördűlőnek hívták.

1755-ben elkezdték fűzfával betelepíteni ezt a mocsaras területet, de mivel nem kezelték, továbbra is elhanyagolt maradt. 1785–1794 között újból befásították, ekkortól Új Városerdőnek kezdték nevezni a területet. 1799-ben Batthyány Józsefnek adta a város haszonbérbe a Ligetet, és a bérleti jog a hercegprímás korai halála után öccsére, Tivadar grófra szállt, aki nem sok figyelmet szánt a Liget fejlesztésére. A város ezért 1805-ben visszavette a területet.

1813-ban a Szépítő Bizottság pályázatot írt ki a Liget rendezésére. Céljuk az volt, hogy Pestnek, világvároshoz méltóan, legyen szép kialakítású üdülő- és mulató kertje. Az első díjat Heinrich Nebbien (1778–1841) nyerte. A Szépítő Bizottság 1817-ben 300 arannyal díjazva elfogadta Nebbien tervét. A Liget építésének érdekében Nebbien felajánlotta a pályadíjat és a díjtalan művezetést.

Nebbien a terveken kívül egy részletes szöveges anyagot is csatolt a pályaműhöz, amelyben összegezte a kertépítészetre vonatkozó általános nézeteit. A bevezetőben kerttörténeti összefoglaló szerepelt, a következőkben a Városerdőnek, mint nyilvános parknak kapcsán kifejtette nézeteit a „népparkokkal” kapcsolatosan. Az volt a célja, hogy egy olyan parkot hozzon létre, amelyben az emberek jól érzik magukat, és amely kifejezi ennek a közönségnek a büszkeségét, magabiztosságát. A parkkal kapcsolatos általános ökológiai és esztétikai elveinek ismertetése után az egyes kertrészletek bemutatása következett.

1896-ban a Városliget adott otthont a milleniumi kiállításnak

1817-ben megindultak Nebbien vezetésével a parképítési munkák, amit elsősorban közadakozásból kívántak elkezdeni. József nádor 181 db gesztenyefát ajándékozott a Ligetnek. A fatelepítésekkel együtt nagyobb építkezéseket is végrehajtottak.

Az elkövetkező évtizedekben mindig újabb és újabb létesítmények¬nek szakítottak ki területeket a parkból. 1833-ban nyílt meg a korcsolyapálya, 1860-ban a Pesti Aréna, ahol színházi előadásokat tartottak. 1862-ben megindultak az omnibuszok, és 1866-ban megnyílt az Állatkert. Az 1885-ben rendezett kiállításra épült az Iparcsarnok.

A millenniumi kiállítást 1896-ban szintén a Városligetben rendezték meg, amely közel 55 ha-t foglalt el. Ezek az építkezések gyakran fakivágásokkal jártak. Ebből az időből való a Vajdahunyad-vára (a végleges épületet Alpár Ignác tervezte, a magyarországi építészeti stílusok és ismert épületek motívumainak bemutatásával), a Jáki kápolna, és a Mezőgazdasági Múzeum épülete. A XIX–XX. század fordulóján épült az Ős Budavár vendéglő helyén a mai Vidám Park.

A Ligethez szorosankapcsolódik a Hősök tere, ahol a Műcsarnokkal szemben 1900-ban kezdték építeni a Szépművészeti Múzeumot Schikedanz Albert és Herzog Fülöp tervei szerint. Az Ezredéves Emlékművet 1896–1905 között építették Zala György és Schikedanz Albert tervei alapján. Az egyes szoborfülkékben a századforduló neves szobrászai örökítették meg a magyar történelem jeles alakjait.

A Városligeti-tó a Hősök tere és a Vajdahunyad vára részleteivel

A Széchenyi Fürdő építése több ütemben történt. 1872-ben Zsigmondy Vilmos feltárta a melegvizet a fürdő helyén, Czigler Győző 1905-ös tervei alapján 1908–1913 között megindult az építkezés. A teljes strandfürdő kiépítése Francsek Imre tervei alapján 1927-ben fejeződött be.
Hosszú évekig (az 1960-as években) nemzetközi vásárokat rendeztek a Ligetben, majd amikor kiköltözött a vásár, tervpályázatot írtak ki a terület rendezésére. Ez a felújítás a korszak egyik legnagyobb kertépítészeti vállalkozása volt, sok új elemet elhelyezve a Ligetbe (játszóterek, napozó terasz, vakok kertje stb.). Azóta is kisebb részletek felújítására sor került, de a nagy leterheltség miatt sok leromlott terület is van a Ligetben.
A Liget növényállományát idős nagyméretű, de frissebb telepítésű fák is jellemzik. Fasorait főleg platánok, hársak esetleg ostorfák és japánakácok alkotják. A parkban továbbá juharok, hársak, szivar- és lepényfák is találhatók, némelyik átmérője a 80 cm-t is eléri. Néhány fává terebélyesedett cserje külön értéket képvisel. Az ún. Kis Botanikus-kertben növényritkaságokkal is találkozhatunk, de a Fővárosi Állat- és Növénykertnek is jelentős szabadtéri növénygyűjteménye van. A Ligetben sok jelentős szobrászati emléket is láthatunk.

Légifotó: Civertan Grafikai Stúdió


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

 
Hozzászólások

Kováőcsik Galina 2014-01-27 16:28:49
Megint kivágták néhány gyönyörű 70 éves fát!!! Valami szorgalmas elmebeteg garázdálkodik a parkban és senki nem néz utána... Hol a felelős a fa kivágásáért??.. 25 évvel ezelőtt Városliget csodálatos park volt padokkal és rózsakerttel... Most csak öreg csonkított fákat és kutyafuttatóra való üres területeket lát az ember....
Kovácsik Galina 2014-01-25 12:31:05
Sajnos, ebből a valamikor gyönyörű parkból csak árnyéka maradt!!! Mert 20 éven át kéméletlenül vágják ki 100 éves fákat (helyettük nincs ültetés!!!), csonkítják irgalmatlanul egészséges fákat, bokrokat ... Évekig senkit nem érdekel ennek az egyik legfontosabb Budapesti "tüdőének" a faállományának pótlása, fiatalítása! Elég nyitott szemmel sétálni a parkban, hogy ezt valaki észre is vegyen. Kár azért a kéncsért!!!

1 |


Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 31 + 53


Add a Facebook-hoz
Szent Imre tér »»

Csepel emblématikus tere, közlekedési központja, melynek története fontos része Csepel történetének is. A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és 62 között emelték. Szintén itt került elhelyezésre egy II. világháborús emlékmű és az 56-os emlékmű, melyet 2006-ban avattak fel.
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Nagytétényi Kastélymúzeum parkja »»

A Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély felkeresése már tekinthető egy kisebb kirándulásnak is –a belvárosból indulva-, azonban még elérhető tömegközlekedéssel.
Fővám tér »»

Ki gépen száll fölébe, csak az láthatja, hogy a Fővám tér felújított park részében nemzeti színű a játszótér. Bevallom, nekem a földről ez megoldás nem tűnt fel, az annál inkább, hogy mennyivel barátságosabb lett a megújult tér, ahol szinte mindig eltölt az ember 10-15 percet megpihenve, ha arra jár, hogy gyönyörködjön a látványban.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió