Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Térkép: megnyitás
Térkép: bezárás

Normafa

A budapestiek kedvelt kiránduló helye, hiszen könnyen megközelíthető és a buszról lelépve –autóból kiszállva- ez ember azonnal erdei környezetben találja magát.

Egész évben ideális kiindulópontja egy erdei túrának, kirándulásnak, télen pedig –amint leesik a hó- igazi szánkó- és síparadicsom. Azt is meg kell osszam önökkel, hogy számomra a legemlékezetesebb élmény, ami a Normafához kapcsolható, szintén egy havas alkalomhoz köthető. Hétköznap este mentünk fel a gyermekeimmel a Normafához, miután leesett az első hó, és a városban nem igazán kívánt megmaradni, de tudtuk, hogy fenn a hegyen egész más a fogadtatása. Nem is csalódtunk, gyönyörű, ropogós hó várt minket, nem volt késő, de miután benne jártunk a télben már sötét volt. Azonban a hó fehérsége mégis adott annyi világosságot, hogy nyugodtan sétálhattunk a fák között. Nyugalom volt és végtelen csend. Gyalogos nem volt más rajtunk kívül, mégsem voltunk egyedül: a fák között síelők cikáztak, fejlámpájuk fénye pedig egészen mesebelivé varázsolta a tájat.

Valójában minden évszakról írhatna az ember egy hasonló élményt, mert a Normafa egyformán kellemes helyszín tavasszal, nyáron, ősszel és télen is.

A Normafa területe már a 19. században is kedvelt kirándulóhely volt

Nem tudom hányan gondolkodnak el az elnevezésén, és közülük hányan tippelnek névadóként Bellini operájára, de nekik van igazuk. Állt ugyanis a Normafa lejtőjének tetején egy vénséges bükkfa, melyről a hagyomány azt tartotta, hogy Hunyadi Mátyás születésekor sarjadt. Ezt a fát több ízben is érte villámcsapás, el is nevezték Viharbükknek. Ez a terület már a 19. században is kedvelt kirándulóhely volt, jártak ide írók, költők és más művészeti ágak képviselői is. 1840-ben egy ilyen alkalommal Schódelné Klein Rozália a fa alatt elénekelte a Norma című opera nagyáriáját. Innen kezdve nevezték a fát Normafának, és ez az elnevezés elfogadott lett az egész területre vonatkozóan. A nevezetes fa 1927. június 19-én kidőlt. Emlékét tábla őrzi egykori helyén. 1962-ben egy bükkfát ültettek a régi emlékére, mely mellé állított táblán Devecseri Gábor verse olvasható.

Egész évben ideális kiindulópontja egy erdei túrának, kirándulásnak, télen pedig igazi szánkó- és síparadicsom

Légifotó: Civertan Grafikai Stúdió

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 17 + 01


Add a Facebook-hoz
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Szent Imre tér »»

Csepel emblématikus tere, közlekedési központja, melynek története fontos része Csepel történetének is. A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és 62 között emelték. Szintén itt került elhelyezésre egy II. világháborús emlékmű és az 56-os emlékmű, melyet 2006-ban avattak fel.
Nagytétényi Kastélymúzeum parkja »»

A Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély felkeresése már tekinthető egy kisebb kirándulásnak is –a belvárosból indulva-, azonban még elérhető tömegközlekedéssel.
Hősök tere »»

Mennyire elszoktunk már az ilyen elnevezésű terektől, nekem legalábbis egy korábbi időszak térelnevezési gyakorlata ugrott be rögtön a hősök szóról, pedig hősökre minden korban szükség van. Az itt bemutatott tér a főváros 23. kerületében, Soroksáron van.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió