Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Térkép: megnyitás
Térkép: bezárás

Normafa

A budapestiek kedvelt kiránduló helye, hiszen könnyen megközelíthető és a buszról lelépve –autóból kiszállva- ez ember azonnal erdei környezetben találja magát.

Egész évben ideális kiindulópontja egy erdei túrának, kirándulásnak, télen pedig –amint leesik a hó- igazi szánkó- és síparadicsom. Azt is meg kell osszam önökkel, hogy számomra a legemlékezetesebb élmény, ami a Normafához kapcsolható, szintén egy havas alkalomhoz köthető. Hétköznap este mentünk fel a gyermekeimmel a Normafához, miután leesett az első hó, és a városban nem igazán kívánt megmaradni, de tudtuk, hogy fenn a hegyen egész más a fogadtatása. Nem is csalódtunk, gyönyörű, ropogós hó várt minket, nem volt késő, de miután benne jártunk a télben már sötét volt. Azonban a hó fehérsége mégis adott annyi világosságot, hogy nyugodtan sétálhattunk a fák között. Nyugalom volt és végtelen csend. Gyalogos nem volt más rajtunk kívül, mégsem voltunk egyedül: a fák között síelők cikáztak, fejlámpájuk fénye pedig egészen mesebelivé varázsolta a tájat.

Valójában minden évszakról írhatna az ember egy hasonló élményt, mert a Normafa egyformán kellemes helyszín tavasszal, nyáron, ősszel és télen is.

A Normafa területe már a 19. században is kedvelt kirándulóhely volt

Nem tudom hányan gondolkodnak el az elnevezésén, és közülük hányan tippelnek névadóként Bellini operájára, de nekik van igazuk. Állt ugyanis a Normafa lejtőjének tetején egy vénséges bükkfa, melyről a hagyomány azt tartotta, hogy Hunyadi Mátyás születésekor sarjadt. Ezt a fát több ízben is érte villámcsapás, el is nevezték Viharbükknek. Ez a terület már a 19. században is kedvelt kirándulóhely volt, jártak ide írók, költők és más művészeti ágak képviselői is. 1840-ben egy ilyen alkalommal Schódelné Klein Rozália a fa alatt elénekelte a Norma című opera nagyáriáját. Innen kezdve nevezték a fát Normafának, és ez az elnevezés elfogadott lett az egész területre vonatkozóan. A nevezetes fa 1927. június 19-én kidőlt. Emlékét tábla őrzi egykori helyén. 1962-ben egy bükkfát ültettek a régi emlékére, mely mellé állított táblán Devecseri Gábor verse olvasható.

Egész évben ideális kiindulópontja egy erdei túrának, kirándulásnak, télen pedig igazi szánkó- és síparadicsom

Légifotó: Civertan Grafikai Stúdió

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 18 + 58


Add a Facebook-hoz
Kemal Atatürk park »»

Kispesten, a Fő utca Üllői út végén kialakított közparkot a török köztársaság atyjáról, Mustafa Kemal Atatürkről nevezték el.
Szent Imre tér »»

Csepel emblématikus tere, közlekedési központja, melynek története fontos része Csepel történetének is. A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és 62 között emelték. Szintén itt került elhelyezésre egy II. világháborús emlékmű és az 56-os emlékmű, melyet 2006-ban avattak fel.
Fővám tér »»

Ki gépen száll fölébe, csak az láthatja, hogy a Fővám tér felújított park részében nemzeti színű a játszótér. Bevallom, nekem a földről ez megoldás nem tűnt fel, az annál inkább, hogy mennyivel barátságosabb lett a megújult tér, ahol szinte mindig eltölt az ember 10-15 percet megpihenve, ha arra jár, hogy gyönyörködjön a látványban.
Hősök tere »»

Mennyire elszoktunk már az ilyen elnevezésű terektől, nekem legalábbis egy korábbi időszak térelnevezési gyakorlata ugrott be rögtön a hősök szóról, pedig hősökre minden korban szükség van. Az itt bemutatott tér a főváros 23. kerületében, Soroksáron van.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió