Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Térkép: megnyitás
Térkép: bezárás

Margitsziget

A Margitszigetet, a Főváros legnagyobb közkertjét, gyakran nevezik a „Duna gyöngyének”, kiváló természeti adottságai, szép épületei, történeti emlékei; különleges kikapcsolódást, szórakozást, sportolást biztosító létesítményei miatt.

Korábban a Duna hordalék lerakó tevékenysége során több zátony­sziget jött létre. Mai formáját a XIX. század derekán, a Duna pesti olda­lának szabályozásával érte el. Ekkor alakult ki egységes formája és mérete. Jelenleg 96,5 ha nagyságú, 2,5 km hosszú, legszélesebb részén 500 m.

A vadban gazdag, valamint természetes védelmet biztosító sziget feltehetően már a rómaiak idejében is jelentős szereppel bírt. A XIII. században Imre királynak már háza volt itt, és Nyulak szigetének nevezték ekkor. Majd Johannita vár, és különféle szerzetesrendek (premontrei, ferences-rendek) kolostorai, érseki vár épült ide. A XIV. században IV. Béla király lánya, Árpádházi Szent Margit tette a szigetet méltán híressé. Itt, a domonkos rendi apácák kolostorában élt a világi hívságoktól elvonult királylány, akiről később nevét is kapta a sziget. (Közben hívták Nagyboldogasszony, Úr és Lányok szigetének is.) A ko­lostorhoz kert is tartozott, amely történeti források alapján 1251-ben már vízvezetékkel rendelkezett. Gárdonyi Géza az „Isten rabjai” c. regényében dolgozta fel Margit történetét. A török uralom idején kihalt a sziget, majd 1686 után a klarisszák költöztek ide, de II. József beszüntette a rendeket, így nekik is menekülniük kellett.

Légifelvétel a Domonkos-rendi kolostorról

A sziget újkori története akkor indult újra, amikor Sándor, királyi her­ceget nádorrá választották, majd 1796-ban József főherceg tulajdonába került. A nyaraló kastély körül az új kertépítészeti divatnak megfelelően tájképi „angol” kertet alakítottak ki. Az első terv-vázlatokat Jámbor Vilmos, az alcsúti főkertész készítette 1867-ben, aki korának egyik legismertebb szakembere volt. A sziget végleges kialakításában Tost József vett részt, újabb és újabb kertrészletek építésével. Ezután Nádor vagy Palatinus szigetnek hívták. A XVIII. század második felében mind a budai, mind a pesti polgárok közkedvelt pihenő kertje lett, ahova hajóval lehetett átkirándulni.

1866-ban a Zsigmondy Vilmos által feltárt gyógy­hatású víz nagy fordulatot hozott a sziget életében. A termál kút közelében, Ybl Miklós tervei alapján 1868-1870 között felépült a Margit-fürdő (amelyet háborús rongálódásai miatt 1958-ban lebontottak), majd 1873-ban a Grand Hotel. Ezzel elindult a sziget felívelő új korszaka. 1884-ben a hajdani Festő szigeten megépült a Nep­tun Evezősegylet csónakháza, tovább színesítve a sziget nyújtotta lehetőségeket.

Közben a kert is új részletekkel gazdagodott, rosarium-ot építettek, japánkertet alakítottak ki. A Margit-szigeten 1810-ben volt a legnagyobb mértékű fatelepítés, amikor a híres platánok megjelentek. Az 1838-as árvíz sajnos nagy pusztítást végzett, amely után nagyobb ültetésekre volt megint szükség.

1900-ban átadták a Margit-hidat. 1908-ban közkertté nyilvánították az amúgy is rendkívül népszerű parkot és ugyanebben az évben a Fő­városi Közmunkák Tanácsának tulajdona lett. A funkciók tovább bővül­tek, főleg a sport- és pihenési lehetőségek. 1911-ben újból nagy környezetrendezési, kertépítészeti munkálatokat hajtottak végre, létrehoz­va a Vadaskertet, Művész sétányt. 1913-ban a Szent Margitsziget Gyógy­fürdő Rt. 60 évre bérbe vette a szigetet. 1921-ben megnyílt a Palatinus Strandfürdő. Az elkövetkező tíz évben óriási átalakítási munkákat végeztek. Befejezték a sziget feltöltését, vízvezetéket, csatornahálózatot építettek, további, közel 50 kh-at parkosítottak, 6 km hosszban sétautat építettek,1927-ben a lóvasút helyét átvette a buszközlekedés. 1928-ban lovaspóló pálya épült, 1931-ben elkészült a Hajós Alfréd által tervezett Nemzeti Sportuszoda. Sorra jelentek meg a különféle egyletek csónakházai, pezsgő sportélet folyt a szigeten. A szórakozási lehetőségeket gazdagították a neves éttermek, bárok, ahova főleg a korszak „aranyifjai” jártak mulatni. (Spolarich, New York, Póló bár, Parisien grill, Casino) 1936-ban megépült a marosvásárhelyi Zenélő kút másolata, majd 1938-ban a Szabadtéri Színpad.

A II. világháború után a sziget népszerűsége, mint kedvelt pihenőhely, tovább folytatódott, természetesen a közönség összetétele sokat változott.

Az Árpád-híd margit-szigeteki szakasza

1950-ben átadták az Árpád-hidat, amely új lehetőségeket tárt fel a sziget megközelítésében. Később is nagy figyelmet fordítottak a közpark fenntartására, csak sajnos egyre több intézmény vett el szabad zöldfelületeket a parkból, és folyamatosan nőtt a terület leterheltsége. A szigeten sok különleges faegyed látható, közülük nem egy több mint 150-160 éves, sőt a platánok még öregebbek. Jegenyenyár, 100 évnél is idősebb tövis nélküli lepényfa, fekete diók, japánakácok, kőris-, juhar,- csörgőfák, óriási kocsányos tölgy, vadgesztenyék, vérbükk hívja fel magára a figyelmet.

A Margitszigetről rendkívül sok történeti forrás maradt fenn, ásatások, tanulmányok, újságcikkek, archív térképek, tervlapok és képeslapok sora ad ízelítőt a kert hajdani életéről és kialakításáról. Egy biztos, mindig az érdeklődés központjában volt Budapest ékessége.

Az egyik játszótér a Margit-szigeten

 

Légifotó: Civertan Grafikai Stúdió

 

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 22 + 01


Add a Facebook-hoz
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Szent Imre tér »»

Csepel emblématikus tere, közlekedési központja, melynek története fontos része Csepel történetének is. A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és 62 között emelték. Szintén itt került elhelyezésre egy II. világháborús emlékmű és az 56-os emlékmű, melyet 2006-ban avattak fel.
Hősök tere »»

Mennyire elszoktunk már az ilyen elnevezésű terektől, nekem legalábbis egy korábbi időszak térelnevezési gyakorlata ugrott be rögtön a hősök szóról, pedig hősökre minden korban szükség van. Az itt bemutatott tér a főváros 23. kerületében, Soroksáron van.
Fővám tér »»

Ki gépen száll fölébe, csak az láthatja, hogy a Fővám tér felújított park részében nemzeti színű a játszótér. Bevallom, nekem a földről ez megoldás nem tűnt fel, az annál inkább, hogy mennyivel barátságosabb lett a megújult tér, ahol szinte mindig eltölt az ember 10-15 percet megpihenve, ha arra jár, hogy gyönyörködjön a látványban.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió