Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Térkép: megnyitás
Térkép: bezárás

Margitsziget

A Margitszigetet, a Főváros legnagyobb közkertjét, gyakran nevezik a „Duna gyöngyének”, kiváló természeti adottságai, szép épületei, történeti emlékei; különleges kikapcsolódást, szórakozást, sportolást biztosító létesítményei miatt.

Korábban a Duna hordalék lerakó tevékenysége során több zátony­sziget jött létre. Mai formáját a XIX. század derekán, a Duna pesti olda­lának szabályozásával érte el. Ekkor alakult ki egységes formája és mérete. Jelenleg 96,5 ha nagyságú, 2,5 km hosszú, legszélesebb részén 500 m.

A vadban gazdag, valamint természetes védelmet biztosító sziget feltehetően már a rómaiak idejében is jelentős szereppel bírt. A XIII. században Imre királynak már háza volt itt, és Nyulak szigetének nevezték ekkor. Majd Johannita vár, és különféle szerzetesrendek (premontrei, ferences-rendek) kolostorai, érseki vár épült ide. A XIV. században IV. Béla király lánya, Árpádházi Szent Margit tette a szigetet méltán híressé. Itt, a domonkos rendi apácák kolostorában élt a világi hívságoktól elvonult királylány, akiről később nevét is kapta a sziget. (Közben hívták Nagyboldogasszony, Úr és Lányok szigetének is.) A ko­lostorhoz kert is tartozott, amely történeti források alapján 1251-ben már vízvezetékkel rendelkezett. Gárdonyi Géza az „Isten rabjai” c. regényében dolgozta fel Margit történetét. A török uralom idején kihalt a sziget, majd 1686 után a klarisszák költöztek ide, de II. József beszüntette a rendeket, így nekik is menekülniük kellett.

Légifelvétel a Domonkos-rendi kolostorról

A sziget újkori története akkor indult újra, amikor Sándor, királyi her­ceget nádorrá választották, majd 1796-ban József főherceg tulajdonába került. A nyaraló kastély körül az új kertépítészeti divatnak megfelelően tájképi „angol” kertet alakítottak ki. Az első terv-vázlatokat Jámbor Vilmos, az alcsúti főkertész készítette 1867-ben, aki korának egyik legismertebb szakembere volt. A sziget végleges kialakításában Tost József vett részt, újabb és újabb kertrészletek építésével. Ezután Nádor vagy Palatinus szigetnek hívták. A XVIII. század második felében mind a budai, mind a pesti polgárok közkedvelt pihenő kertje lett, ahova hajóval lehetett átkirándulni.

1866-ban a Zsigmondy Vilmos által feltárt gyógy­hatású víz nagy fordulatot hozott a sziget életében. A termál kút közelében, Ybl Miklós tervei alapján 1868-1870 között felépült a Margit-fürdő (amelyet háborús rongálódásai miatt 1958-ban lebontottak), majd 1873-ban a Grand Hotel. Ezzel elindult a sziget felívelő új korszaka. 1884-ben a hajdani Festő szigeten megépült a Nep­tun Evezősegylet csónakháza, tovább színesítve a sziget nyújtotta lehetőségeket.

Közben a kert is új részletekkel gazdagodott, rosarium-ot építettek, japánkertet alakítottak ki. A Margit-szigeten 1810-ben volt a legnagyobb mértékű fatelepítés, amikor a híres platánok megjelentek. Az 1838-as árvíz sajnos nagy pusztítást végzett, amely után nagyobb ültetésekre volt megint szükség.

1900-ban átadták a Margit-hidat. 1908-ban közkertté nyilvánították az amúgy is rendkívül népszerű parkot és ugyanebben az évben a Fő­városi Közmunkák Tanácsának tulajdona lett. A funkciók tovább bővül­tek, főleg a sport- és pihenési lehetőségek. 1911-ben újból nagy környezetrendezési, kertépítészeti munkálatokat hajtottak végre, létrehoz­va a Vadaskertet, Művész sétányt. 1913-ban a Szent Margitsziget Gyógy­fürdő Rt. 60 évre bérbe vette a szigetet. 1921-ben megnyílt a Palatinus Strandfürdő. Az elkövetkező tíz évben óriási átalakítási munkákat végeztek. Befejezték a sziget feltöltését, vízvezetéket, csatornahálózatot építettek, további, közel 50 kh-at parkosítottak, 6 km hosszban sétautat építettek,1927-ben a lóvasút helyét átvette a buszközlekedés. 1928-ban lovaspóló pálya épült, 1931-ben elkészült a Hajós Alfréd által tervezett Nemzeti Sportuszoda. Sorra jelentek meg a különféle egyletek csónakházai, pezsgő sportélet folyt a szigeten. A szórakozási lehetőségeket gazdagították a neves éttermek, bárok, ahova főleg a korszak „aranyifjai” jártak mulatni. (Spolarich, New York, Póló bár, Parisien grill, Casino) 1936-ban megépült a marosvásárhelyi Zenélő kút másolata, majd 1938-ban a Szabadtéri Színpad.

A II. világháború után a sziget népszerűsége, mint kedvelt pihenőhely, tovább folytatódott, természetesen a közönség összetétele sokat változott.

Az Árpád-híd margit-szigeteki szakasza

1950-ben átadták az Árpád-hidat, amely új lehetőségeket tárt fel a sziget megközelítésében. Később is nagy figyelmet fordítottak a közpark fenntartására, csak sajnos egyre több intézmény vett el szabad zöldfelületeket a parkból, és folyamatosan nőtt a terület leterheltsége. A szigeten sok különleges faegyed látható, közülük nem egy több mint 150-160 éves, sőt a platánok még öregebbek. Jegenyenyár, 100 évnél is idősebb tövis nélküli lepényfa, fekete diók, japánakácok, kőris-, juhar,- csörgőfák, óriási kocsányos tölgy, vadgesztenyék, vérbükk hívja fel magára a figyelmet.

A Margitszigetről rendkívül sok történeti forrás maradt fenn, ásatások, tanulmányok, újságcikkek, archív térképek, tervlapok és képeslapok sora ad ízelítőt a kert hajdani életéről és kialakításáról. Egy biztos, mindig az érdeklődés központjában volt Budapest ékessége.

Az egyik játszótér a Margit-szigeten

 

Légifotó: Civertan Grafikai Stúdió

 

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 24 + 55


Add a Facebook-hoz
Kemal Atatürk park »»

Kispesten, a Fő utca Üllői út végén kialakított közparkot a török köztársaság atyjáról, Mustafa Kemal Atatürkről nevezték el.
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Fővám tér »»

Ki gépen száll fölébe, csak az láthatja, hogy a Fővám tér felújított park részében nemzeti színű a játszótér. Bevallom, nekem a földről ez megoldás nem tűnt fel, az annál inkább, hogy mennyivel barátságosabb lett a megújult tér, ahol szinte mindig eltölt az ember 10-15 percet megpihenve, ha arra jár, hogy gyönyörködjön a látványban.
Nagytétényi Kastélymúzeum parkja »»

A Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély felkeresése már tekinthető egy kisebb kirándulásnak is –a belvárosból indulva-, azonban még elérhető tömegközlekedéssel.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió