Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Térkép: megnyitás
Térkép: bezárás

Hajógyári-sziget

Hajógyári-sziget (Óbudai-sziget)

Óbudai lakosok kedvelt kiránduló helye volt, ahová ki lehetett menni, akár munka után is, és az ember kiülhetett a Duna partjára vagy sétálhatott –esetleg kocoghatott- az erdei utakon.

Volt zöld, nagy tér és általában nyugalom, hiszen a sziget méreteihez képest csekélynek számított az a néhány ember, aki egyszerre ott volt. Aztán jött a Sziget Fesztivál és a Hajógyári-sziget világhírű lett, évente egy hétig dugig volt emberekkel és csak pénzért lehetett belépni rá. Először furcsa volt, de aztán ezt is megszoktuk, sőt megszerettük és még büszkék is voltunk a „mi szigetünkre”. (Valójában a sziget legismertebb eleme az úgynevezett K-híd, amely rendszeresen szerepel filmekben, zenés klipekben.)

A Hajógyári-sziget területe 108 hektár, hossza majdnem három kilométer

Egykor Nagy-szigetnek nevezték, és a sziget méretét jól mutatja, hogy az egyik felében egykor az Óbudai Hajógyár üzeme működött –innen származik az új keletű elnevezése is-, amiből viszont a kirándulók semmit sem vettek észre, ahogy ma sem zavarja őket a gyár helyén kialakított iroda komplexum.

A sziget történetének egészen régi, a római birodalom koráig visszanyúló emlékei vannak, ugyanis itt találták meg –a hajógyár területén- Hadrianus egykori helytartói palotájának maradványait.

A Sziget Fesztivál tette világhírűvé az egykor az Óbudai Hajógyár által használt területet

Területe 108 hektár, hossza majdnem három kilométer. Annak idején, feltételezem, hogy a Margit-sziget közelsége okán nem tartották annyira jelentősnek, azonban azóta –köszönhetően annak, hogy a főváros lakossága megsokszorozódott, a zöld felületek ellenben zsugorodnak- létezése felértékelődött. Napjainkban, egy-egy napfényes hétvégi napon, nagyon sokan keresik fel a szigetet. Sok közöttük a gyermekes család, köszönhetően annak, hogy egy nagyon komoly csúszdapark és játszótér került kialakításra a sziget területén.

 

 

Légifotó: Civertan Grafikai Stúdió


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 08 + 14


Add a Facebook-hoz
Kemal Atatürk park »»

Kispesten, a Fő utca Üllői út végén kialakított közparkot a török köztársaság atyjáról, Mustafa Kemal Atatürkről nevezték el.
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Fővám tér »»

Ki gépen száll fölébe, csak az láthatja, hogy a Fővám tér felújított park részében nemzeti színű a játszótér. Bevallom, nekem a földről ez megoldás nem tűnt fel, az annál inkább, hogy mennyivel barátságosabb lett a megújult tér, ahol szinte mindig eltölt az ember 10-15 percet megpihenve, ha arra jár, hogy gyönyörködjön a látványban.
Hősök tere »»

Mennyire elszoktunk már az ilyen elnevezésű terektől, nekem legalábbis egy korábbi időszak térelnevezési gyakorlata ugrott be rögtön a hősök szóról, pedig hősökre minden korban szükség van. Az itt bemutatott tér a főváros 23. kerületében, Soroksáron van.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió