Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen

A Regéci Vár története

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A fennmaradt források megoszlanak építésének idejéről, egyes leírások alapján a vár 1285-ben már állt, míg Aba Amadé nádor 1307-ben Regécen kiadott oklevele értelmében valószínűbb, hogy ő volt az építtető.

Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is elkobozta. A következő évszázadokban a vár gyakran cserélt gazdát, a királyok és nagyurak aktuális híveinek kezén forgott. Így került előbbPetenye fia Péter, majd a Drugeth, a Brankovics, a Szapolyai, a Serédy és az Alaghy család birtokába. A tokaji borkereskedelem miatt felértékelődött uradalomra később az Esterházyak tulajdonába került.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól.Az 1645-ben megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka volt.A család gyakran tartózkodott falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában több évig itt is nevelkedett.

látványterv, regéc

A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a császári csapatok 1685-ben vonultak be. 1686. május 2-án – felsőbb utasítás alapján – megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását. A Rákóczi-szabadságharc után rövid ideig a kamara tulajdona volt, majd osztrák hercegek sora birtokolta az erősen elhanyagolt épületet. A XVIII. és XIX. században az egykoron fontos stratégiai pozíciót betöltő vár maradványai egyre leromlottabb állapotba kerültek.

Az 1990-es évektől Regéc Község Önkormányzata megkezdte a régészeti feltárásokat a területen, és állagmegóvási munkákat is végzett a várban, majd az MNV Zrt. támogatásával egyes falszakaszok megerősítése, újjáépítése is megkezdődött. Az áttörés 2012-ben következett be,amikor az önkormányzat az Új Széchenyi Terv Észak-Magyarországi Operatív Programja keretében komplex turisztikai hasznosítás céljából pályázatot nyújtott be.

regéc

Az elnyert támogatásból megvalósul a vár részleges helyreállítása, valamint állandó kiállítóterek, fedett és szabadtéri rendezvényhelyszínek létesülnek a várban és a falubeli fogadóépületben egyaránt.

Regéci Vár és Látogatóközpont: www.regecivar.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Szent Imre tér »»

Csepel emblématikus tere, közlekedési központja, melynek története fontos része Csepel történetének is. A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és 62 között emelték. Szintén itt került elhelyezésre egy II. világháborús emlékmű és az 56-os emlékmű, melyet 2006-ban avattak fel.
Nagytétényi Kastélymúzeum parkja »»

A Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély felkeresése már tekinthető egy kisebb kirándulásnak is –a belvárosból indulva-, azonban még elérhető tömegközlekedéssel.
Hősök tere »»

Mennyire elszoktunk már az ilyen elnevezésű terektől, nekem legalábbis egy korábbi időszak térelnevezési gyakorlata ugrott be rögtön a hősök szóról, pedig hősökre minden korban szükség van. Az itt bemutatott tér a főváros 23. kerületében, Soroksáron van.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió