Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen

329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya

Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar Kastélyprogram Kft.). A Regéc Község Önkormányzata beruházásában turisztikai vonzerőfejlesztési pályázati támogatással megvalósuló komplex projekt keretében az egyik legfontosabb épület, az öregtorony négy – újonnan lefedett – szintje állandó kiállítások helyszíne lesz.


Itt kerül elhelyezésre a kőtár, valamint interaktív panelek és animációk segítségével hadtörténeti témák kerülnek feldolgozásra arról, hogy hogyan és milyen technikával épült fel a vár, ostrom idején hogyan támadták és honnan lőtték az erősséget, milyen volt egy ágyúgolyó röppályája, milyen volt a várban az életmód és a napirend az egyes korszakokban, milyen gazdasági háttér biztosította a vár ellátását, valamint levéltári források alapján megelevenednek az egykori birtokosok és tisztségviselők is. A vár mellett egy információs épület is helyet kap pihenővel, ajándékbolttal, büfével, vizesblokkokkal.


Az erősség mellett rendezvény-színpad és kulturális rendezvénytér létesül, amely lovagi tornapályaként is szolgál. A falubeli fogadóépületben kapnak helyet azok a turisztikai funkciók, amelyeknek a várbeli elhelyezésére nincs lehetőség, így a II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkora a regéci várban c. kiállítás, amely I. Rákóczi György fejedelem korától a Rákóczi-szabadságharc időszakáig ismerteti a család magánéletét, rajtuk keresztül pedig a magyar történelem meghatározó időszakának fordulatairól is képet kap a látogató. A fogadóépületben kap helyet a vár fordulatos történetét, neves tulajdonosait és egykori építési periódusait bemutató, régészeti és történeti kutatásokon alapuló 3 dimenziós animációs film (előzetese a Youtube-on) vetítője, a múzeumpedagógiai foglalkoztató vártörténeti tematikával, valamint a kávézó, az ajándékbolt és a közösségi terek, amelyek konferenciák megtartására is alkalmasak. Lesz itt a Zempléni-hegység értékleltárát bemutató turisztikai információs pont, valamint történelmi játszótér is.

Regéci Vár és Látogatóközpont: www.regecivar.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Szent Imre tér »»

Csepel emblématikus tere, közlekedési központja, melynek története fontos része Csepel történetének is. A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és 62 között emelték. Szintén itt került elhelyezésre egy II. világháborús emlékmű és az 56-os emlékmű, melyet 2006-ban avattak fel.
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Nagytétényi Kastélymúzeum parkja »»

A Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély felkeresése már tekinthető egy kisebb kirándulásnak is –a belvárosból indulva-, azonban még elérhető tömegközlekedéssel.
Hősök tere »»

Mennyire elszoktunk már az ilyen elnevezésű terektől, nekem legalábbis egy korábbi időszak térelnevezési gyakorlata ugrott be rögtön a hősök szóról, pedig hősökre minden korban szükség van. Az itt bemutatott tér a főváros 23. kerületében, Soroksáron van.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió