Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen

329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya

Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar Kastélyprogram Kft.). A Regéc Község Önkormányzata beruházásában turisztikai vonzerőfejlesztési pályázati támogatással megvalósuló komplex projekt keretében az egyik legfontosabb épület, az öregtorony négy – újonnan lefedett – szintje állandó kiállítások helyszíne lesz.


Itt kerül elhelyezésre a kőtár, valamint interaktív panelek és animációk segítségével hadtörténeti témák kerülnek feldolgozásra arról, hogy hogyan és milyen technikával épült fel a vár, ostrom idején hogyan támadták és honnan lőtték az erősséget, milyen volt egy ágyúgolyó röppályája, milyen volt a várban az életmód és a napirend az egyes korszakokban, milyen gazdasági háttér biztosította a vár ellátását, valamint levéltári források alapján megelevenednek az egykori birtokosok és tisztségviselők is. A vár mellett egy információs épület is helyet kap pihenővel, ajándékbolttal, büfével, vizesblokkokkal.


Az erősség mellett rendezvény-színpad és kulturális rendezvénytér létesül, amely lovagi tornapályaként is szolgál. A falubeli fogadóépületben kapnak helyet azok a turisztikai funkciók, amelyeknek a várbeli elhelyezésére nincs lehetőség, így a II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkora a regéci várban c. kiállítás, amely I. Rákóczi György fejedelem korától a Rákóczi-szabadságharc időszakáig ismerteti a család magánéletét, rajtuk keresztül pedig a magyar történelem meghatározó időszakának fordulatairól is képet kap a látogató. A fogadóépületben kap helyet a vár fordulatos történetét, neves tulajdonosait és egykori építési periódusait bemutató, régészeti és történeti kutatásokon alapuló 3 dimenziós animációs film (előzetese a Youtube-on) vetítője, a múzeumpedagógiai foglalkoztató vártörténeti tematikával, valamint a kávézó, az ajándékbolt és a közösségi terek, amelyek konferenciák megtartására is alkalmasak. Lesz itt a Zempléni-hegység értékleltárát bemutató turisztikai információs pont, valamint történelmi játszótér is.

Regéci Vár és Látogatóközpont: www.regecivar.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Szent Imre tér »»

Csepel emblématikus tere, közlekedési központja, melynek története fontos része Csepel történetének is. A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és 62 között emelték. Szintén itt került elhelyezésre egy II. világháborús emlékmű és az 56-os emlékmű, melyet 2006-ban avattak fel.
Nagytétényi Kastélymúzeum parkja »»

A Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély felkeresése már tekinthető egy kisebb kirándulásnak is –a belvárosból indulva-, azonban még elérhető tömegközlekedéssel.
Fővám tér »»

Ki gépen száll fölébe, csak az láthatja, hogy a Fővám tér felújított park részében nemzeti színű a játszótér. Bevallom, nekem a földről ez megoldás nem tűnt fel, az annál inkább, hogy mennyivel barátságosabb lett a megújult tér, ahol szinte mindig eltölt az ember 10-15 percet megpihenve, ha arra jár, hogy gyönyörködjön a látványban.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió