Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Térkép: megnyitás
Térkép: bezárás

Hajógyári-sziget

Hajógyári-sziget (Óbudai-sziget)

Óbudai lakosok kedvelt kiránduló helye volt, ahová ki lehetett menni, akár munka után is, és az ember kiülhetett a Duna partjára vagy sétálhatott –esetleg kocoghatott- az erdei utakon.

Volt zöld, nagy tér és általában nyugalom, hiszen a sziget méreteihez képest csekélynek számított az a néhány ember, aki egyszerre ott volt. Aztán jött a Sziget Fesztivál és a Hajógyári-sziget világhírű lett, évente egy hétig dugig volt emberekkel és csak pénzért lehetett belépni rá. Először furcsa volt, de aztán ezt is megszoktuk, sőt megszerettük és még büszkék is voltunk a „mi szigetünkre”. (Valójában a sziget legismertebb eleme az úgynevezett K-híd, amely rendszeresen szerepel filmekben, zenés klipekben.)

A Hajógyári-sziget területe 108 hektár, hossza majdnem három kilométer

Egykor Nagy-szigetnek nevezték, és a sziget méretét jól mutatja, hogy az egyik felében egykor az Óbudai Hajógyár üzeme működött –innen származik az új keletű elnevezése is-, amiből viszont a kirándulók semmit sem vettek észre, ahogy ma sem zavarja őket a gyár helyén kialakított iroda komplexum.

A sziget történetének egészen régi, a római birodalom koráig visszanyúló emlékei vannak, ugyanis itt találták meg –a hajógyár területén- Hadrianus egykori helytartói palotájának maradványait.

A Sziget Fesztivál tette világhírűvé az egykor az Óbudai Hajógyár által használt területet

Területe 108 hektár, hossza majdnem három kilométer. Annak idején, feltételezem, hogy a Margit-sziget közelsége okán nem tartották annyira jelentősnek, azonban azóta –köszönhetően annak, hogy a főváros lakossága megsokszorozódott, a zöld felületek ellenben zsugorodnak- létezése felértékelődött. Napjainkban, egy-egy napfényes hétvégi napon, nagyon sokan keresik fel a szigetet. Sok közöttük a gyermekes család, köszönhetően annak, hogy egy nagyon komoly csúszdapark és játszótér került kialakításra a sziget területén.

 

 

Légifotó: Civertan Grafikai Stúdió


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 28 + 46


Add a Facebook-hoz
Kemal Atatürk park »»

Kispesten, a Fő utca Üllői út végén kialakított közparkot a török köztársaság atyjáról, Mustafa Kemal Atatürkről nevezték el.
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Hősök tere »»

Mennyire elszoktunk már az ilyen elnevezésű terektől, nekem legalábbis egy korábbi időszak térelnevezési gyakorlata ugrott be rögtön a hősök szóról, pedig hősökre minden korban szükség van. Az itt bemutatott tér a főváros 23. kerületében, Soroksáron van.
Nagytétényi Kastélymúzeum parkja »»

A Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély felkeresése már tekinthető egy kisebb kirándulásnak is –a belvárosból indulva-, azonban még elérhető tömegközlekedéssel.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió