Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen

A Regéci Vár története

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A fennmaradt források megoszlanak építésének idejéről, egyes leírások alapján a vár 1285-ben már állt, míg Aba Amadé nádor 1307-ben Regécen kiadott oklevele értelmében valószínűbb, hogy ő volt az építtető.

Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is elkobozta. A következő évszázadokban a vár gyakran cserélt gazdát, a királyok és nagyurak aktuális híveinek kezén forgott. Így került előbbPetenye fia Péter, majd a Drugeth, a Brankovics, a Szapolyai, a Serédy és az Alaghy család birtokába. A tokaji borkereskedelem miatt felértékelődött uradalomra később az Esterházyak tulajdonába került.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól.Az 1645-ben megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka volt.A család gyakran tartózkodott falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában több évig itt is nevelkedett.

látványterv, regéc

A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a császári csapatok 1685-ben vonultak be. 1686. május 2-án – felsőbb utasítás alapján – megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását. A Rákóczi-szabadságharc után rövid ideig a kamara tulajdona volt, majd osztrák hercegek sora birtokolta az erősen elhanyagolt épületet. A XVIII. és XIX. században az egykoron fontos stratégiai pozíciót betöltő vár maradványai egyre leromlottabb állapotba kerültek.

Az 1990-es évektől Regéc Község Önkormányzata megkezdte a régészeti feltárásokat a területen, és állagmegóvási munkákat is végzett a várban, majd az MNV Zrt. támogatásával egyes falszakaszok megerősítése, újjáépítése is megkezdődött. Az áttörés 2012-ben következett be,amikor az önkormányzat az Új Széchenyi Terv Észak-Magyarországi Operatív Programja keretében komplex turisztikai hasznosítás céljából pályázatot nyújtott be.

regéc

Az elnyert támogatásból megvalósul a vár részleges helyreállítása, valamint állandó kiállítóterek, fedett és szabadtéri rendezvényhelyszínek létesülnek a várban és a falubeli fogadóépületben egyaránt.

Regéci Vár és Látogatóközpont: www.regecivar.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Kemal Atatürk park »»

Kispesten, a Fő utca Üllői út végén kialakított közparkot a török köztársaság atyjáról, Mustafa Kemal Atatürkről nevezték el.
Széchenyi tér (Roosevelt tér) »»

A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek.
Nagytétényi Kastélymúzeum parkja »»

A Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély felkeresése már tekinthető egy kisebb kirándulásnak is –a belvárosból indulva-, azonban még elérhető tömegközlekedéssel.
Fővám tér »»

Ki gépen száll fölébe, csak az láthatja, hogy a Fővám tér felújított park részében nemzeti színű a játszótér. Bevallom, nekem a földről ez megoldás nem tűnt fel, az annál inkább, hogy mennyivel barátságosabb lett a megújult tér, ahol szinte mindig eltölt az ember 10-15 percet megpihenve, ha arra jár, hogy gyönyörködjön a látványban.



Tamogató:
Az oldal üzemeltetője:

Civertan Grafikai Stúdió
Cím: 1064 Budapest, Izabella u. 69.
Telefon: 06 1 332 3261
E-mail: civertan@civertan.hu
Az oldalon szereplő információk, képek
és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768
Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió